Ahol a muzulmán és a keresztény világ találkozik
Ajánlott látnivaló a 680 méter magasan álló krujai fellegvár, a nemzeti hős, Szkander bég hajdani főhadiszállása, és az alatta húzódó, macskaköves krujai régi bazár, ahol simán megfér egymás mellett a Teréz anyát, a kommunista diktátort, Enver Hodzsát és legnagyobb albán hadvezért ábrázoló ajándék bögre is.
Qerret-i (ejtsd: Tyeret) szállásunktól a Google Maps szerint - de használhatjuk a maps.me alkalmazást is - 1 óra 8 perces autóút a Krujai Fellegvár. Mi egy durresi kirándulással kötöttük össze a krujai túrát, de Durresről (ejtsd: Dürresz) majd külön írással jelentkezem, mert az Amfiteátrum, a kikötő, a Pelikán Cukrászda és a belváros is megér egy misét, vagy egy müezzint, de egy saját posztot feltétlenül.
Autóbérlés Durres
Szóval, kiindulópontunk Qerretben a Főtér Bistro&Bar Albania volt, ami 1 percre van az apartmanunktól. Az autót egy nemzetközi cégtől béreltük, teljes biztosítással, rendben kiszolgált, az átadás-átvétel folyamata is zökkenőmentesen zajlott.
Kruja autóval
Az utunk az SH2-es kétsávos autóúton vezetett, majd Vore-nál észak felé fordulva az SH52-es egysávoson mentünk tovább, hogy végül az SH38-oson keresztül jussunk el Krujába. Az utolsó két kilométer szerpentines, de kellően széles az út, úgyhogy felfelé haladva sem éreztük különösebben veszélyesnek. A krujai fellegvár Krujë városa fölött magaslik, a sziklás hegygerincen a Mali i Krujës-hegység lábánál. Maga a kisváros 600 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, a Krujë-hegy és az Ishëm-folyó síksága között, körülbelül 6000 fő az állandó lakosainak száma, akik főként a turizmusból élnek. A város az Albánidák tektonikus egység északi részén található, amely mezozoikum korabeli, üledékes és főként karbonátokból áll.
Az ember, aki lekéste a második rigómezei csatát
A Tiranától északra, 20 kilométerre a hegytetőre épült várat Szkander bég, vagyis Gjergj Kastrioti Skanderbeg, magyarul Kasztrióta György, a mi Hunyadi Jánosunk kortársa, tette az albán nemzeti öntudat részévé, és emelte be az egyetemes történelembe is azzal, hogy a török ellen vívott sikeres harcok főhadiszállásaként hivatkozott rá.
Történelmi érdekesség, hogy bár Hunyadi és Szkander bég szövetségesek voltak, de sohasem találkoztak, az albán hadvezér ugyanis lekéste a második rigómezei csatát 1448-ban, miután a titokban a törökkel szövetkező szerb despota, Brankovics György feltartóztatta, elállva az utat az országból kivezető szorosoknál. A Balkánra mélyen benyomuló, védtelen, az albánokkal egyesülni így nem tudó Hunyadi-sereget II. Murád szultán csatára kényszerítette és le is győzte - ez volt Hunyadinak az Oszmán Birodalommal vívott háborúinak egyik legnagyobb kudarca.
Az albán nemzeti hős, Szkander bég
Szkander bég a XV. század elején született, albán nemesi család sarjaként, és már gyerekként az török udvarba került, mintegy viszont biztosítékként, hogy családjának még véletlenül se jusson eszébe szembe fordulni a portával.
.jpg)
Édesapja, Gjon Kastrioti, nem is tette, hősünket viszont fiatalon haza húzta a szíve, az 1443-as nisi csatában elhagyta az oszmánokat, 300 lovasa élén visszatért szülőföldjére, vissza hódítva a várat a töröktől Kruja uralkodója lett, újjáélesztve a Kastrióta Hercegséget. A vár a porta balkáni terjeszkedésének időszakában, még 1415 körül került oszmán kézre. Példája szinte az összes albán fejedelmet arra ösztönözte, hogy felkeljen a török uralom ellen. Az erők egyesítése érdekében 1444. március 2-án Lezsébe hívta őket egy gyűlésre, ahol a köztük lévő civakodás ellenére szövetséget alapítottak, amelyet a történelem Lezsei Albán Liga néven ismer. Szkander bég első győzelme a Liga hadserege élén az 1444-es torviolli csata volt, amely egy több mint 20 éves háború kezdetét jelentette az Oszmán Birodalommal szemben. Haderejével több, mint 20 harctéri győzelmet aratott, és kiállta Kruja várának három ostromát, a védőknek kedvező fekvésű, hegyekkel körbe ölelt fellegvár pedig életében sohasem került török kézre (csak halála után tíz évvel, 1478-ban). Így lett belőle az albán ellenállás vezéralakja, személye, a szabadságvágy és függetlenség megtestesítőjeként, a mai napig is élénken él az albánok emlékezetében. Jelentőségét mutatja, hogy halálát követően közel 500 év törökök uralom következett az albán történelemben. A sasos zászló mellett a turisták az ő nevével, arcával találkozhatnak a legtöbbet Albániában, a tiszteletére emelt szobrok, emlékművek mellett a különböző ajándéktárgyakon, pólókon, bögréken.
A Krujai Fellegvár: muszlim macskaköveken a kereszténység egykori bástyájához
Fura fintora a sorsnak, hogy egy hagyományos oszmán közösségi téren keresztül lehet elérni azt a várat, ami a török elleni függetlenségi harc egyik legfontosabb albán szimbóluma.
Kruja bazár Albánia
A Krujai Old Bazaar, vagyis a Krujai Óvárosi Bazár több mint 400 éves múltra tekint egyébként vissza. Valójában egy oszmán stílusban kialakított piacról beszélünk, amely a városközponttól egészen Kruja fellegváráig húzódik. Egy kanyargó macskaköves utcát kell elképzelni, ahol egymást érik a hagyományos fabódés árusok, akiknél a szortiment a második világháborús rohamsisaktól a kommersz hűtőmágnesen át az aprólékosan kivitelezett, sűrűn csomózott kasmír szőnyegig terjed.
Az árusok közül többen is magyarul szólítottak meg bennünket, ebből már sejthető, hogy a magyarok rendszeres vagy/és visszatérő vásárlók errefelé. A bazárról a helyiek azt tartják, hogy itt kaphatóak a legfinomabban kimunkált albán kézműves ezüstékszerek, de a választék tényleg széles, láttunk kivájt fateknőt, pipagyűjteményt, Lenin, Marx&Engels és Enver Hoxha best of könyvgyűjteményt, második világháború partizán és náci rohamsisakot, usánkát, gázálarcot, kulacsot és katonai uniformist is. (Itt érdemes talán megjegyezni, hogy a második világháború egyetlen olyan országáról beszélünk, akik saját partizánjaik szabadítottak fel, és nem volt szükségük sem a dicsőséges Vörös hadsereg, sem az Antant haderejének segítségére).
Még több fotóért kattints a galériába!
A Get your Guide sok szervezett programot kínál Krujába is, ezek között érdemes benevezni egyre:
Csacsigolás és szép kilátások
Ami a Krujai Fellegvárat illeti, azt az V-VI. században kezdték el építeni, de mai formáját csak a XIV. század közepén nyerte el. Stílusa tipikusan középkori, erődítmény jellegű, amely magában foglal több védelmi falat, tornyokat és egy citadellát. A várban most múzeum őrzi Szkander bég az emlékét, a belépő 5 euró - sajnos ott jártunkkor pont be volt zárva. A vár bejáratánál ínyencek egy euróért szamárral közös fotót is készíthetnek, három euróért pedig már utazhatunk is a csacsi hátán pár métert.
Tőlünk a lányok megsajnálták a látszólag sovány gebét, ezért kimaradt a csacsigolós élmény. A várudvarba egyébként ingyen be lehet menni, nem szednek belépőt. A fellegvárból a kilátás pazar, tiszta időben látni a légvonalban mintegy 50 kilométerre lévő Adriai-tengert is.
Pizza krujában
Túránk végén a bazársor alatti vendéglátó részen betértünk egy pizzázóba, nem ez volt a legextrább pizza, amit Albániában ettünk, a querreti sétányon vannak jobb helyek is, de összességében nem volt velük probléma (10/7-et adnék neki, kicsit vastagnak találtam a tésztáját), különösen nem az árakkal, öten rendeltünk, mindenki egy-egy pizzát és üdítőt, és összesen fizettünk 28 eurót (10.640 forintot), ami a magyar árak mellett ajándéknak tűnt.
Ha te is ilyen élményeket kívánnál magadnak, a Get your Guide-on választhatsz a krujai túraajánaltok között:
Minden jót, Albániára fel!
